Doesn’t Mean Anything

2012 december 29. | Szerző: Anonymus

Megvolt a mai csodálatos nap. Ami gyönyörüen indul, az soha nem végződik szépen. Mert az én életem ilyen. Feljött a Drágám, végre kicsit együtt voltunk kettesbe, ment a vita, de kis harc után a kedélyek lenyugodtak és jól éreztük egymást:$ aztán indultunk hogy a többiekkel találkozzunk. Nah a 2 tequila tul őszintévé tett… Kiderült h nekem nem tetszik, hogy a haverjaival tud bulizgatni inni, de velem inni együttaludni nem. De holnap lehet ott alszik. Nem fer az élet. De erős vagyok, tartom magam. Csak nehéz, és már bánom h a tudtára jutott, pedig nem akartam, csak bnőm feszegette a témát h miért nem akar inni. El kell fogadnom, hogy neki nem én vagyok az első. Csak nehéz, mivel nekem meg ő. De mi tévő legyek? Szarjam le? Mondjak le róla? Szeressek kissé ki belőle? Vagy ő nem figyel rám eléggé, szeret eleggé(mint ahogy én szeretném) Vagy én vagyok a tul belelbolondult. Legutóbbi kapcsolataim után, ez előtt megígértem magamnak, hogy soha többé nem leszek szerelmes. Erre tessék, ő lett életem szerelme….

öhm…

2012 december 28. | Szerző: Anonymus

Már kezdem összeszedni magam. Megnéztem az RTL-en a Kettőn áll a vásár című filmet. Nagyon cuki kis film, fel is vidított. 🙂 Nem szabad síránkozni!!! Várni kell a jót, és ha eljön, akkor örülni neki:) Az élet nehéz. Mindig is az lesz, de tartanunk kell magunkat, főleg nőknek. A pasik azt hiszik h a nők túl bonyolultak, közbe ők se kutyák…. Tudnak ők is olyan összekuszált dolgokat csinálni hogy…

Örüljünk annak, amink van:$

Új időtöltésbe kezdtem:) A jövőévi Balaton Soundra keresgélek szállást, ami valljuk be, nem is olyan egyszerű. Közel legyen, ne legyen kőkorszaki, ne 8an aludjunk egy szobában, és még az ára is elfogadható legyen…. Tavaly sajnos csak messze tudtunk szállást foglalni, ezért gondoltam h idén, minnél előbb, annál jobb:)

…ma…

2012 december 28. | Szerző: Anonymus

Mai napom megint sikeresen szarul alakul… Reméltem h találkozunk barátommal, de a sors, az ősök, a gyurás, és a közös családi idill megint közbe szólt. Ugyhogy ezért is volt időm létrehozni ezt a kis titkos világomat. Jó érzés kiirni magamból a dolgokat. Nem szeretnék én mindig siránkozni. Írom majd a jó dolgokat is. Csak egyszerűen ez a nap ilyen…

Holnap elvileg találkozni fogunk ugyis. Aztán barátokkal lesz egy kis beülős beszélgetős, kicsit alkoholizálós este. Már várom nagyon.:)
Tudom ez most kicsit bénának tünik, hogy a “találka” miatt rinyálok. De a kettőnk között lévő kapcsolat, már jó ideje tart, televolt sok sok boldogsággal, de számtalan fájdalmas pillannattal is, mint például a nemrég elmúlt kiskarácsony-nagykarácsony.

A lényeg: Együtt vagyunk kemény 16 hónapja. Gimiben utolsó évben( nyáron) jöttünk össze, és a sors ugy alakitotta h egy egyetemre, de egy szakra is vettek fel mindkettőnket. Ennek rengeteg előnye de ugyanugy hátránya is van, ami megnehezití a kis kapcsolatunkat. Most eltelt egy fél év. Végre kezdtek volna rendeződni a dolgok, mikor karácsony előtt egy nappal benyögi, hogy ő nembiztos, abban h jól választott. Lehet otthagyja az egyetemet, és megpróbál felvételizni, egy másik városba másik egyetemre (amit a multkori felvételikor ugyanugy bejelölt…) Szóval ez volt a “Boldog Karácsonyt!” rész az életemben.
Karácsony első napján ezt az üzenetet kaptam tőle: Döntöttem. Maradok….   Még én nem hiszem el neki, mert bármikor meggondolhatja magát. Próbálom félre tenni a dolgot.

 

Blogocska

2012 december 28. | Szerző: Anonymus

Létrehoztam egy blogot, mert létre kellett hoznom… Túl sok mindent tartok magamba. Vagy kifecsegem, vkinek, de mindig más vkinek . Amit utána meg is bánok és legszívesebben törölném is. Most nem írok a régi emlékeimről, majd később ugyis rátérek. 🙂