…ma…

2012 december 28. | Szerző: Anonymus |

Mai napom megint sikeresen szarul alakul… Reméltem h találkozunk barátommal, de a sors, az ősök, a gyurás, és a közös családi idill megint közbe szólt. Ugyhogy ezért is volt időm létrehozni ezt a kis titkos világomat. Jó érzés kiirni magamból a dolgokat. Nem szeretnék én mindig siránkozni. Írom majd a jó dolgokat is. Csak egyszerűen ez a nap ilyen…

Holnap elvileg találkozni fogunk ugyis. Aztán barátokkal lesz egy kis beülős beszélgetős, kicsit alkoholizálós este. Már várom nagyon.:)
Tudom ez most kicsit bénának tünik, hogy a “találka” miatt rinyálok. De a kettőnk között lévő kapcsolat, már jó ideje tart, televolt sok sok boldogsággal, de számtalan fájdalmas pillannattal is, mint például a nemrég elmúlt kiskarácsony-nagykarácsony.

A lényeg: Együtt vagyunk kemény 16 hónapja. Gimiben utolsó évben( nyáron) jöttünk össze, és a sors ugy alakitotta h egy egyetemre, de egy szakra is vettek fel mindkettőnket. Ennek rengeteg előnye de ugyanugy hátránya is van, ami megnehezití a kis kapcsolatunkat. Most eltelt egy fél év. Végre kezdtek volna rendeződni a dolgok, mikor karácsony előtt egy nappal benyögi, hogy ő nembiztos, abban h jól választott. Lehet otthagyja az egyetemet, és megpróbál felvételizni, egy másik városba másik egyetemre (amit a multkori felvételikor ugyanugy bejelölt…) Szóval ez volt a “Boldog Karácsonyt!” rész az életemben.
Karácsony első napján ezt az üzenetet kaptam tőle: Döntöttem. Maradok….   Még én nem hiszem el neki, mert bármikor meggondolhatja magát. Próbálom félre tenni a dolgot.